Asszertivitás és asszertív magatartás (önérvényesítés)

Önmagunk és környezetünk elfogadása

Asszertív magatartás és asszertivitásAsszertivitás, asszertív magatartás: A belső harmónia legfontosabb alapjai az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában - vagyis az egyént körülvevő környezet irányában - való hasonló elfogadás és bizalom. Ezen attitűdök meghatározzák, hogyan észleli az egyén a különböző helyzeteket, és jellemző viselkedésjegyek kialakulásához vezetnek.

Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és a mások érdekeinek figyelembe vételét, ezáltal elősegíti az erőszakmentes kommunikációt és hosszú távon a szociális hatékonyságot. Az asszertivitás tanulható, fejleszthető, s elsajátítása elősegíti és megkönnyíti a konfliktushelyzetek megoldását.

Asszertív viselkedés (Wikipédia cikk) »

Asszertív kommunikáció

Az asszertivitás megnyilvánulásai a verbális kommunikációban:

  • a szándék, a cél határozott megfogalmazása
  • az érzések nyílt kifejezése
  • egyenes, világos állítások
  • tárgyszerű szavak, kifejezések használata
  • nincs kertelés, mellébeszélés

Az asszertivitás megnyilvánulásai a nonverbális kommunikációban:

  • magabiztosságot sugalló testbeszéd
  • a hang határozott, meleg, nyugodt
  • szemkontaktus
  • nyílt, őszinte szemek
  • egyenes, kihúzott, nyugodt testtartás

Környezetünk állapotát, amelyben élünk értékelnünk kell, hogy az annak megfelelő viselkedést kialakíthassuk. A helyzet értékelése hat az érzéseinkre, fiziológiai állapotunkra, és ezek továbbhatnak a viselkedésünkre, mint ahogyan ez az alábbi ábrán követhető.

Asszertivitás és asszertív magatartás: Emberi viselkedési séma

Ha a helyzetet ijesztőnek, veszélyesnek látjuk, vagy úgy érezzük, hogy kudarcot fogunk vallani, akkor feszültség keletkezik bennünk, és reakciónk ennek megfelelően védekező lesz. Ha a helyzetet számunkra nézve pozitívnak ítéljük meg, vagyis hiszünk saját sikerünkben, érdekes eseményeket várunk, akkor viszont szervezetünk ellazult lesz, jól érezzük magunkat, és nyitottan reagálunk az eseményekre.

Érthető, hogy feszült állapotban, önvédelemből nem lehet igazán pozitívan reagálni a külvilágra. Ha nagyon gyakran negatívan látjuk a helyzeteket, akkor viselkedésünkkel legfeljebb önmagunkat védjük, de érdekeinket nem tudjuk jól érvényesíteni.

Ha viszont gyakran észleljük úgy a szituációkat, mint amelyekben kompetensek, sikeresek tudunk lenni, ez lehetővé teszi, hogy nyugodtan felmérjük a helyzetet, és megfelelő megoldásokat találjunk.

Az emberi viselkedés sémái

Önmagunk és környezetünk elfogadása vagy el nem fogadása négy viselkedési alapszituációt eredményez, amelyet az alábbi ábrán tekinthetünk át.

Önmagunk elfogadása
Környezetünk el nem fogadása

Agresszív

  • Önbizalom hiánya
  • Mások elfogadásának hiánya
  • Negatív érzések mások iránt
  • Harag és vádaskodás
  • Felsőbbrendűségi érzés
  • Minden helyzetet kontrollálni akar
  • Nem érdekli mások érzése

Asszertív

  • Önbizalom, reális önértékelés
  • Mások és önmaga elfogadása
  • Felelősségvállalás
  • Érdeklik mások érzései, gondolatai
  • Őszinte, egyenes
  • Meghallgat másokat
  • Nyíltan kérdez
Környezetünk elfogadása

Manipulatív

  • Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés
  • Mások és önmaga elfogadásának hiánya
  • Gyanakvás
  • Őszintétlenség
  • Mások önértékelését is aláássa
  • Depresszió, motiválatlanság

Passzív

  • Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés
  • Önelfogadás hiánya
  • Negatív érzések önmaga iránt
  • Kisebbségi érzés
  • Önfeladás
  • Lelkiismeretfurdalás
  • Motiválatlanság
Önmagunk el nem fogadása

Az asszertív magatartás és más magatartás formák

  • Asszertív attitűd

    Az asszertív attitűd önelfogadást és mások elfogadását, reális önértékelést, mások és önmagunk tiszteletét jelenti. Viselkedésben az asszertivitás felelősségvállalásban, saját érdekeink közvetítésében és mások érdekeinek figyelembevételében mutatkozik meg.

    Az asszertív viselkedés: olyan önérvényesítő magatartás, melynek során képes vagy kifejezni érzéseidet, gondolataidat, érvényesíteni jogaidat és ezáltal elérni céljaidat úgy, hogy eközben figyelembe veszed mások érzéseit, gondolatait, érdekeit és jogait.

  • Passzív attitűd

    Passzív attitűd esetén az egyén önmagát másoknál értéktelenebbnek tartja, és azt gondolja, hogy mások is azt gondolják, hogy nem jó amit tesz. Gyakran úgy ítéli meg a helyzeteket, hogy kudarcot fog vallani. Ezért inkább háttérbe vonul. Azt gondolja, hogy másoknak mindig igaza van, így meg se próbálja érdekeit képviselni. Még mielőtt konfliktus alakulna ki, megadja magát.

    A passzív viselkedés azon a meggyőződésen alapul, hogy a másik ember igényei, vagy kívánságai fontosabbak, mint a Te sajátjaid. A másik félnek vannak jogai, de neked nincsenek. Te nem, vagy csak kismértékben tudsz hozzájárulni a dolgok megoldásához, míg a másik fél teljes mértékben. Általában a passzív viselkedés célja, hogy mások kedvében járj és, hogy elkerüld a konfliktusokat.

    A passzív viselkedésű ember nem áll ki a jogaiért, vagy ha igen, akkor azt oly módon teszi, hogy azt mások figyelmen kívül hagyják. Igényeinek, véleményének, érzéseinek és meggyőződéseinek bocsánatkérő, bátortalan kifejezése jellemzi.

  • Manipulatív attitűd

    A manipulatív attitűd, ahogy neve is mutatja, azt jelenti, hogy az egyén hátulról, ferde utakon, ügyeskedve próbálja elérni céljait, mert nem bízik se önmagában, se másokban. Nem tudja elképzelni, hogy kiállhat egyenesen érdekeiért, mert nem tudja elképzelni, hogy elfogadják. Alacsony az önértékelése, és másokat se tart sokra. Ezért folyton gyanakszik, hogy mások hasonlóan manipulálják.

  • Agresszív attitűd

    Az agresszív attitűd és viselkedés nem verekedős erőszakosságot jelent, hanem az alacsony önértékelés kompenzálásaképpen kialakított látszólagos önbizalmat. Ezen attitűddel az egyének kiválónak szeretnék látni magukat, ezért másokat alulértékelnek. Úgy tesznek, mintha nem lenne másokra szükségük, és azt gondolják, nem látszik, mennyire nincs önbizalmuk.

    Az agresszív viselkedés azon a meggyőződésen alapul, hogy az ember saját igényei, kívánságai és véleménye fontosabb, mint másoké. Az agresszív ember azt gondolja, hogy neki vannak jogai, másoknak nincsenek, hogy ő teljes mértékben hozzá járul a probléma megoldásához, míg mások nem. Az ilyen ember célja a mindenáron való győzelem, ha kell mások figyelmen kívül hagyásával is akár.

    Az agresszív ember kiáll jogaiért, de ha kell, megsérti mások jogait eközben. Mások igényeit, kívánságait, érzéseit és véleményeit figyelmen kívül hagyja.

Asszertivitás és asszertív magatartás

Az asszertív magatartás és más magatartás formákA magyar önérvényesítés és az angol assertivity kifejezés valamiféle rámenősséget sugall. Annyiban valóban rámenősségről van szó, hogy az egyén érdekeit érvényesíti. Ez azonban csak akkor valódi érdekérvényesítés, ha megfelelő önbizalom birtokában, mások és azok érdekeinek elfogadásán és tiszta kommunikáción alapszik. Nem önérvényesítés az, ha érdekeinket erőszakosan, mások feletti hatalmunk által vagy mások kijátszásával, manipulálásával érvényesítjük, mert ezek a viselkedések félelmen alapszanak. A saját képességeikben bizonytalanok nem merik nyíltan felvállalni érdekeik ütköztetését, csak felülről vagy hátulról támadva mernek érdekeikért fellépni.

A nem asszertív attitűdök és viselkedésjegyek a gyakori, legtöbbször a gyerekkorban történt elutasítás és negatív ítélet következtében alakulnak ki. Az egyén énképének formálódása erősen függ a környezet visszajelzéseitől. Ha sok a negatív visszajelzés, az egyén negatív képet alakít ki önmagáról. Azonban még gyermekkorunkban sem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a külvilág visszajelzéseinek. Megfelelően értékelve a helyzeteket, a visszajelzéseket is differenciáltan lehet értékelni.

Fontos, hogy akár önmagunk, akár mások (pl. gyermekünk) esetében a viselkedést, a tettet értékeljük, és ne a személyt. Mindenki tesz jót és rosszat, viselkedik okosan és bután, elhibáz dolgokat, és kiválóan meg tud csinálni sokmindent. Ezeket a helyzeteket lehet értékelni, de egy-egy helyzet nem minősíti teljességében az egyént.

Teendők önbizalom hiány esetén

Ha valaki nem tud asszertíven viselkedni, az azt jelenti, hogy az önbizalmával baj van. Mit lehet tenni? Számos lehetőségünk van arra, hogy tudatosan megváltoztassuk attitűdünket, és ezáltal viselkedésünket.

  • 1. Pozitív önértékelés kialakítása

    Keressük meg jó tulajdonságainkat, és fordítsuk figyelmünket a sikereinkre. Nem kell a kudarcainkat szégyellenünk! Sokkal inkább értékelni kell, hogy miért következett be, mit tehetünk, hogy máskor ne történjen meg! Hibázni szabad, de ugyanazt a hibát többször elkövetni talán nem kellene, mert tanulhatunk az előző kudarcból.

  • 2. Relaxáció (Önmagunk ellazítása)

    Ahhoz, hogy nyugodtan tudjunk egy helyzetben fellépni, fontos a feszültség csökkentése. A testi jó érzés visszahat lelkünkre, és megkönnyíti önmagunk és mások elfogadását. Nyugodt, egyenletes légzéssel sokat segíthetünk ebben. Figyeljük meg testünket, tudatosítsuk, hogy mely részét feszítjük meg! Ezután akaratlagosan feszítsük és lazítsuk el ezt a testrészt!

  • 3. A kívánt helyzet elképzelése (Imagináció)

    Mikor valamit el akarunk érni, előre elképzeljük a helyzetet. Ha sikerül az asszertív viselkedést vizualizálnunk, akkor könnyebben tudjuk megvalósítani. Érdemes tehát magunkat elképzelni, ahogy nyíltan a másik felé fordulunk (nem összefont karral, vagy csak féloldalasan), a partner szemébe nézünk (nem mereven, csak mondanivalónk tisztaságát bizonyítandó nyomatékkal). Lazán, barátságosan, a másik szempontjait is figyelembe véve beszélgetünk.

  • 4. Tiszta célok meghatározása

    Akkor tudjuk elérni, amit akarunk, ha tudjuk, mit akarunk, és ha nincsenek a céljainknak mellékcéljai, amelyek hiányzó önbizalmunk megerősítését célozzák. Tehát nem nyerni akarunk, hanem mindkét félnek megfelelő kompromisszumot keresünk. Ezért a fő célt pontosan meg kell határozni, és számos odavezető utat kell felrajzolni, ha lehet már előre.

  • 5. Megfelelő kommunikáció önmagunkkal és környezetünkkel

    Partnerem, akárki is lehet, nem feltétlenül akar velem megegyezni. Ezért fontos, hogy jelezzem, mit szeretnék, és azt is, hogy megértem, ő mit szeretne. Ehhez meg kell, hogy hallgassam a partneremet, meg kell, hogy értsem, és szükség esetén kérdezzek. El kell magyaráznom a saját szempontjaimat, és keresnünk kell a megoldásokat. A tiszta kommunikáció azt jelenti, hogy a megoldást keressük, és nem fogást a másikon. Nem énképünket védjük, hanem valóban a helyzetet akarjuk megoldani.

Az asszertív jogok listája

  • Az asszertivitás egy kommunikációs módszer

    Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely az önérdeket és mások érdekét harmonikusan kombináló viselkedést, a hosszú távú szociális hatékonyságot segíti, és amelynek elsajátítása a nehezen kezelhető, konfliktusos helyzetekben mindenki számára biztos megoldást jelent.

    Az asszertív viselkedést tanulással tudjuk elsajátítani. Az asszertivitás megtanulása megoldást adhat, ha valaki úgy érzi, sokszor nem éri el, amit szeretne, ha konfliktushelyzetekben gyakran tapasztal szégyenérzetet, vagy ellenkezőleg, túlzott indulatokat, amelyeken nem tud úrrá lenni. A tanulás megkezdése előtt és annak folyamán tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire is érezzük magunkat asszertívnek.

  • Az asszertív jogok listája

    Az alábbi asszertív jogok listája, segít az asszertivitás felmérésében: alaposan olvasd végig, dönts el, hány tételről állíthatod, valóban érvényes-e Terád. Természetesen a joglista még hosszan folytatható, itt csak a legfontosabbakat írtuk le.

    1. Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled
    2. Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és véleményedet
    3. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek
    4. Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem
    5. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél
    6. Jogod van ahhoz, hogy kérd, amire szükséged van
    7. Jogod van ahhoz, hogy megkapd, amiért fizettél
    8. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakemberektől, beleértve az orvosokat is
    9. Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el, és vállald a következményeket
    10. Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet
    11. Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményedet
    12. Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj
    13. Jogod van ahhoz, hogy azt mondd: nem tudom

Önmagunk nevelése, az asszertivitás növelése

Asszertív kommunikáció és asszertivitásKülönböző helyzetek különbözően hatnak ránk. Mindenki valamilyen mértékben mind a négy attitűddel él, és viselkedésében mind a négyféle jegy megtalálható. Ezeknek aránya azonban nagyon különböző lehet. Így vannak jellemző beállítódásaink, amelyek viselkedésjegyeinket meghatározzák.

Érdemes megfigyelnünk, milyen helyzetben vagyunk képesek asszertívek lenni, mely helyzetben vagyunk manipulatívak, agresszívek vagy passzívak? Ha tudatosítjuk magunkban viselkedésünket, megtettük az első lépést a változtatás felé.

Az asszertivitás nem csoda, de csodálatos hatása lehet, ha indulatainkat másokat tisztelve tudjuk kifejezni. Ha megvédjük magunkat anélkül, hogy másokat megbántanánk, ha meghallgatjuk a másik álláspontját és tudunk mindkettőnk számára elfogadható megoldást találni.

Vajon miért viselkedem az adott helyzetben így? Miben különbözik ez a helyzet más helyzetektől? Érdemes végiggondolni a fent említett lehetőségeket is. Melyikek segítenének az adott helyzetben?

Az asszertivitás művészet, ezt mindenkinek meg kell tanulni! Hogyan legyünk önmagunk anélkül, hogy megbántanánk a másikat? Eredendően, születésünktől fogva magunkban hordozzuk az agresszivitást, amellyel saját területünket védjük és az akaratunkat érvényre juttatjuk, és a félelmet, amelyből passzivitásunk, megadásunk táplálkozik. Az asszertivitás nem csoda, de csodálatos hatása lehet, ha indulatainkat másokat tisztelve tudjuk kifejezni. Ha megvédjük magunkat anélkül, hogy másokat megbántanánk, ha meghallgatjuk a másik álláspontját és tudunk mindkettőnk számára elfogadható megoldást találni.

Asszertivitás és asszertív magatartás

Asszertivitás és asszertív magatartás (önérvényesítés) - Mentalkomm Kft.

Asszertív Üzleti Kommunikáció Tréning témakörei

IdőProgram
1. nap – A test színháza, érzelmek kifejezése
10.00. - 11.30.
  • Bemutatkozás, a tréning keretei.
  • Nem verbális bemutatkozó gyakorlat.
  • Az asszertív kommunikáció, az asszertív magatartás
    • jelentése, jelentősége
    • alapjai
    • használhatósága
  • A nem verbális kommunikáció jelentősége – fókuszban a tekintet. Hívogató szemek – gyakorlat. Félénk, agresszív, barátságos, magabiztos pillantás.
11.30. - 11.40.Kávészünet
11.40. - 13.10.
  • Némajáték testtartással, gesztusokkal, mimikával. Távolság szabályozás. Félénk, agresszív, magabiztos fellépés. Videó visszajelentés.
  • A nem verbális kommunikáció vokális szintje – hangerő, hangtónus, hanglejtés. Gyakorlat.
  • Relaxáció – a testbeszéd lelkünkre is visszahat.
13.10. - 14.00.Ebédszünet
14.00. - 15.30.
  • Kommunikáció – verbális, nonverbális, metakommunikáció
  • Értjük vagy félreértjük egymást?
  • Asszertivitás kérdőív kitöltése.
  • Asszertív, agresszív és szubmisszív magatartás jellemzői.
  • Az asszertív érzelem kifejezés és konfliktus megoldás három lépése. Érzelmek kifejezése vagy „lejátszása” – asszertivitás vagy acting out reakció.
15.30. - 15.40.Kávészünet
15.40. - 17.10.
  • Testi reakciók és a négy alapérzelem – szomorúság, düh, szorongás, öröm.
  • Sértődés, düh, ingerültség kimutatása agresszív és asszertív módon – szituációs gyakorlat.
  • Kritika fogadása és kifejezése.
  • Mások nemtetszésével való foglalkozás vagy azzal való nem törődés.
17.10. - 17.15.Kávészünet
17.15. - 18.00.
  • Mások jogtalan igényeivel szemben a nem tetszés kifejezése – szituációs gyakorlat.
  • Szubmisszív, manipulatív, agresszív és asszertív megoldások.
  • Dicséret elfogadása és adása asszertív módon – szituációs gyakorlat. A dicséretet visszautasító félénk magatartás.
  • Pozitív kommentár.
  • Házi feladat a következő ülésig.
  • A nap zárásaként relaxáció
2. nap – Információ kérés, szociális viselkedés
10.00. - 11.30.
  • Házi feladat megbeszélése.
  • Szituációs gyakorlatok:
  • Beszéd, információ
  • Szorongás oldása a beszélgetés folyamán: a beszélőre odafigyelés gyakorlatai.
  • Önbemutatás felvételi beszélgetés során. Videó visszajelentéssel.
11.30. - 11.40.Kávészünet
11.40. - 13.10.
  • Beszélgetés lezárása bőbeszédű partnerrel szemben – metakommunikációs jelzések és közbevágás
  • Szociális viselkedés
  • Személyes kérések megfogalmazása, szívességek kérése.
13.10. - 14.00.Ebédszünet
14.00. - 15.30.
  • Ismerősök jogtalan kéréseinek visszautasítása, nemet mondás készségének elsajátítása – törött lemez technika és tompítás.
  • Hibás áru kicseréltetése, étteremben reklamáció, stb.
15.30. - 15.40.Kávészünet
15.40. - 17.10.
  • Szomorúság, bánat, elzárkózás kifejezése – szituációs gyakorlat.
  • Agresszív (duzzogás, dac), szubmisszív és asszertív megoldásmódok. (A szituációs gyakorlatok elemzését esetenként videó felvétel segíti.)
  • A résztvevők által hozott problémás helyzetek gyakorlati megoldásai
17.10. - 17.15.Kávészünet
17.15. - 18.00.
  • A résztvevők igényei alapján egyéb gyakorlatok:
  • Információkérés – hivatalban, főnöktől, munkavállalással kapcsolatban, stb. Fizetésemelés kérése a főnöktől.
  • Ismerősök partira hívása. Randevú kérése. Stb.
  • A tréning tapasztalatainak megbeszélése.
  • Búcsúzás, zárás.

Jelentkezés Asszertív Üzleti Kommunikáció Tréningre

Jelentkezzen Asszertív Üzleti Kommunikáció Tréningre! A tréning célja, hogy elsajátítsa azokat a technikákat és módszereket amelyek segítenek érvényesülni a mindennapi kommunikációban.

Asszertív Üzleti Kommunikáció Tréning
Jelentkezzen Asszertív Üzleti Kommunikáció Tréningre!

További információ:

Csehák Hajnalka pszichológus tréner (06-20-353-7262)

info@mentalkomm.hu »

Asszertivitás és asszertív magatartás (önérvényesítés) - Mentalkomm Kft.

A könyvespolcra ajánljuk

Libri partner program

Konrad Lorenz: Az agresszió

Konrad Lorenz: Az agresszió„Konrad Lorenz ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világába az ötvenes években. Témája az agresszió, az állatok legfontosabb viselkedés-szabályozó mechanizmusa, melynek működése révén az állatcsoportokban kialakul a rangsor, és lehetővé válik az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb harcok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe Lorenz a legkülönbözőbb fajok: halak, madarak, emlősök vizsgálatával, sőt az utolsó oldalakon szó esik arról az emberről, mint az állatfajok egyikéről, akiben szintén működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Ezt a felismerést nehezen emésztették meg a társadalomtudományok; Lorenz ironikusan meg is jegyezte, hogy a könyvével kapcsolatos reakciók is szépen bizonyítják az emberi agresszió létét és kíméletlenségét.”

(Csányi Vilmos)

Konrad Lorenz: Az agresszió »

Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről

Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberrőlAz ismert pszichológus szerint az agresszivitás Isten adta tulajdonságunk, mint az étvágyunk vagy a vérmérsékletünk. Önmagában se nem jó, se nem rossz, attól függően, milyen motivációból, milyen céllal és milyen módon használjuk. Az életerő és az agresszió voltaképp ugyanaz: energia, véli a szerző - jól kellene használni ezt az energiakészletet. A könyv beszél az agressziót kiváltó okokról, hangsúlyozza az önismeretet, az önnevelést és öngyógyítást.

A könyv második része néhány ismert sikeremberről szól, Mike Tyson ökölvívóról, Lady Diana hercegnőről és Avilai Terézről, a szent apácáról.

Mohás Lívia: Az agresszióról és a sikerkereső emberről »

Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás - Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?

Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás - Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?Unod már az olyan önfejlesztő könyveket, amelyek tele vannak érthetetlen szakkifejezésekkel, és a gyakorlatban tulajdonképpen használhatatlanok? A Scolar Kiadó új könyvsorozatának első kötetében csak egyetlen idegen szót kell megismerned: Asszertivitás. Ez az érdekeid érvényesítését jelenti oly módon, hogy mások igényeit is figyelembe veszed. A több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező szerzőpáros nagy sikerű könyvében közérthetően fejti ki a témát, és konkrét élethelyzeteket mutat be, melyek segítségével Te is megtanulhatsz asszertív lenni önmagad, valamint családod, barátaid, szűkebb és tágabb környezeted érdekében.

Sue Hadfield - Gill Hasson: Asszertivitás »

Sue Bishop: Asszertivitás

Sue Bishop: Asszertivitás„Miért tesszük fel a kérdést annyiszor: hogyan kommunikáljunk? Miért szeretnénk rajta változtatni? Hiszen ha csendben maradunk, nem mondjuk ki a véleményünket, az kényelmes és mentes minden felelősségtől. Miért és hogyan legyünk asszertívek, ha többnyire agresszív viselkedéssel is elérhetjük, amit akarunk? A szerző, Sue Bishop választ ad a fenti kérdésekre. Egyben arra biztat bennünket, ismerjük meg önmagunkat: erősségeinket és gyengeségeinket. Egyszerű technikákat ajánl, hétköznapi helyzeteket ír le. A könyv gyakorlatait és feladatait elvégezve, a dialógusokat gyakorolva képesek leszünk elérni céljainkat, növelni önbecsülésünket. Ha szükségét érezzük, merjünk kérni, vagy nemet mondani. Így még a nehéz emberekkel is szót érhetünk, és a nehéz helyzetekben sem sérülünk, miközben javulnak az emberi kapcsolataink, és győztes - győztes helyzeteket hozhatunk létre.”

Miatovics Márta - coach, senior tréner

Sue Bishop: Asszertivitás »

A könyvespolcra ajánljuk

Tudástár

Asszertivitás és asszertív magatartás (önérvényesítés) » Asszertivitás (önérvényesítés) gyakorlata »
Asszertív viselkedés és kommunikáció »
A stressz - Hogyan éljünk stressz nélkül? » Stressz számokban »
Mi is az a mediáció (közvetítés)? »

Mentalkomm Kft.

Mentalkomm Kft.