Hogyan lehet per helyett kölcsönösen előnyös megegyezésre jutni?

Mediáció: per helyett megegyezés

A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben.

A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő.

Mediáció (Wikipédia cikk) »

Mediáció: per helyett megegyezésA szó – mediare – eredeti jelentése:

  • középen állni,
  • egyeztetni,
  • közbenjárni,
  • közvetíteni,
  • békéltetni.

A mediáció főbb elemei:

  • az egyezkedést segítő technikák alkalmazása,
  • a probléma megfogalmazása,
  • az álláspontok közelítése,
  • az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása,
  • az empatikus kommunikáció fejlesztése,
  • alternatív megoldások keresése,
  • közös cél kialakítása,
  • a beszűkülés, bizalmatlanság, merev attitűdök kialakulásának megakadályozása.

A mediátor nem döntőbíró, sokkal inkább vitavezetőként lép fel, hiszen a mediáció során a hangsúly a felek közötti egyezkedésen van. Ez a leginkább előnyős vitarendezési technika az üzleti-, kereskedelmi- és a pénzügyi világban, ahol különös jelentőssége van a kiépített kapcsolatrendszer fenntartásának, a jó hírnévnek, a gyors döntéshozatalnak.

A konfliktus

KonfliktusMindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, amikor a párunkkal, szülőnkkel, rokonunkkal, gyermekünkkel, főnökünkkel, üzlettársunkkal, ügyfelünkkel vagy a szomszédunkkal nem értettünk egyet. Ha vitánk van egymással, általában megkérdezünk egy harmadik személyt, hogy – mesebeli bíróként - tegyen igazságot köztünk. Rendszerint az a kérdés: kinek van igaza?

S aztán akinek a „döntőbíró” szerint igaza van, az elégedetten, győztesen gondol vissza az esetre, akinek nem adtak igazat, az vérmérséklete és az ügy fontossága szerint vesztesként elkullog, vagy keres magának olyan embert, aki neki ad igazat, esetleg tovább küzd az igazáért, de az is lehet, hogy örökre megjegyzi magának: nincs igazság a földön.

Akár így, akár úgy, az biztos, hogy a vita végén lesz egy győztes és egy vesztes.

Mindannyian tudjuk, hogy a viták, a konfliktusok néha súlyos következményekkel járnak. Elmérgesednek, és megmérgezik a kapcsolatainkat.

Ha a pereskedést választjuk

PereskedésAkármilyen háttere van is a vitának, egy biztos: senki idegrendszerének nem használ az a stressz, amikor egy vitás helyzet, egy konfliktus hosszú ideig nem oldódik meg.

Ha nagyon fontos ügyről van szó, általában bírósághoz fordulunk. A bíróság pedig – egy, kettő, vagy sok év alatt – meghozza az ítéletét. Ezen idő alatt megszámlálhatatlanul sok órát töltünk azzal, hogy

  • Ügyvédet keresünk, ismertetjük vele az ügy szerteágazó részleteit.
  • Várjuk a bírósági tárgyalást, közben kapcsolatot tartunk az ügyvédünkkel.
  • Szabad óráinkban a bizonyítékok összegyűjtésén fáradozunk.
  • Felkeressük ismerőseinket, szomszédainkat, hogy tanúskodjanak mellettünk.
  • Elveszítjük a magánéletünk intimitását, fel kell fednünk a magánéletünk egyes titkait.
  • Tárgyalásra járunk, emiatt szabadságot kell kivennünk.
  • A tárgyalások közti hónapokban azon gondolkodunk, hogyan bizonyítsuk az igazunkat.
  • A tárgyalások közti hónapokban visszatérően foglalkoztat minket: mi lesz az ítélet? Szorongunk, gyakran álmatlanul forgolódunk.

Mennyi felesleges időtöltés, mennyi feleslegesen megmérgezett emberi kapcsolat, mennyi feleslegesen átélt stressz.

Mi az a mediáció?

Néhány évvel ezelőtt a mediáció fogalma még ismeretlen volt. Jelentése: közvetítői eljárás. Ma már egyre többen használják, mint eredményes, idő-, pénz- és idegrendszer kímélő módszert. További előnye a mediációnak, hogy megőrizhető az intimitásunk, nem kell idegen emberek előtt feltárni a magánéletünket, s a szomszédainkat, barátainkat sem kell arra kérni, hogy a bírósági tortúrában részt vegyenek.

Megspórolhatjuk az ügyvédi munkadíjat, a bírósági költségeket, s a szabadságunkat azzal tölthetjük, amire való: pihenéssel.

A mediációra általában akkor kerül sor, amikor a vitában részt vevők már alig, vagy egyáltalán nem tudnak egymással szóba állni.

Vannak persze olyan mediációt kérők is, akik szeretnék megelőzni, hogy eljussanak arra a pontra, amikor már nem képesek egymással emberi hangnemben beszélni. Hiszen mindenki érzi, hogy a veszekedés, gyűlölködés, egymás kijátszása méltatlan indulatokat konzervál.

A mediáció eredménye: mindkét fél nyertesként áll fel a tárgyalóasztaltól.

Hogyan dolgozunk?

MediációA mediációban mindössze három személy vesz részt. A két vitázó fél, és a mediátor.

A mediáció helyszíne a mediátor irodája. Ez egy semleges helyszín, ahol rendelkezésre állnak a mediációhoz szükséges eszközök, a zavartalan körülmények, s a vitás ügy kezeléséhez megfelelő intimitás.

A mediátor számára kötelező a titoktartás, a pártatlanság, a semlegesség.

A közös munkát úgy kezdhetjük meg, ha mindkét (vagy több) vitázó fél beleegyezését adta ehhez, mert fontos, hogy a mediátor személye minden résztvevő számára elfogadható legyen.

Ezért csak akkor tűzzük ki a mediációs ülés időpontját, ha ezt minden – egymással vitában, konfliktusban álló fél – kéri, s megállapodunk abban is, hogy a megbeszélés mennyi ideig fog tartani, hogy mennyibe kerül, s hogy ki, milyen arányban fizeti a költségeket.

Ezután kerül sor a mediációs ülésre.

Mi történik a mediációs ülésen?

A célkitűzés: minden esetben azt tűzzük ki célnak, hogy az egymással szemben álló felek egy közvetítő segítségével együtt találjanak olyan megoldást, amelyet mindketten elfogadhatónak tartanak. Ezt a megállapodást írásban rögzítjük.

  • 1. Keretek rögzítése

    A mediációs ülés első lépéseként megállapodunk a keretekben.

    Például:

    • mindenki ott marad a megbeszélés végéig
    • mindenki kikapcsolja a telefonját, hogy a figyelmét semmi ne vonja el a közös munkáról
    • mindenki elmondhatja a feltételezésit, kívánságait, érveit, ellenérveit
    • nem sértegetik egymást, nem vágnak egymás szavába
    • a hatékonyság érdekében mindenki igyekszik a témánál maradni
    • nem bizonyítékokat keresnek, hanem megoldásokat
    • mindenki a megoldásra törekszik
    • mindenki tehet fel kérdéseket
    • egyéni kívánságok
  • 2. Problémák feltárása és rendezése

    A mediációs ülés második lépéseként feltárjuk, rangsoroljuk, megbeszéljük a problémákat.

    A mediátor a flipchart papíron, vagy a táblán rögzíti a

    • megbeszélés célját
    • megtárgyalandó témák listáját
    • a megtárgyalandó témák rangsorát (előre kerülnek a fontos, sürgős kérdések)

    Ha a résztvevők mindvégig a táblára felírtakra figyelnek, ez segíti őket abban, hogy a figyelmük ne kalandozzon el az éppen aktuális témától, és a résztvevők ne a személyes ellentétekkel, ne a felhorgadó indulatokkal, érzésekkel foglalkozzanak, hanem a megfogalmazott cél felé haladjanak.

    A mediátor feladata, hogy a célra irányítsa az elkalandozó figyelmet, hogy a megállapodott kereteken belül tartsa a megbeszélést, egyensúlyt teremtsen a felek között mind az idő tekintetében, mind az indulatok kezelésében. A mediátor felel azért, hogy ne maradjon ki semmilyen téma, hogy mindenki szót kapjon, hogy a problémamegoldás folyamata hatékony legyen. A mediátor a tárgyalás vezetőjeként, a mérleg nyelveként vagn jelen. Bármelyik irányba billen ki az egyensúly, a mediátor felada ezt az egyensúlyt visszaállítani.

    Ha kell, a mediátor segítséget nyújt, ha kell, irányítja a beszélgetést, s így pontról pontra halad, s az összes információ, javaslat és megállapodás felkerül a flipchart papírokra.

    A megbeszélés során természetes, hogy előkerülhetnek személyes indulatok, múltbéli panaszok, be nem gyógyult sebek. Ilyenkor a mediátor visszatereli a figyelmet a megoldandó problémákra, segíti a negatív indulatok pozitívba fordítását, ha szükséges, segít feltárni az indulatok mögött húzódó emberi szükségleteket, érdekeket.

    A pszichológus mediátor segít indulatmentesen meglátni az igazi érdeket, gyakran „tolmácsként” működik az eljárás során, ezzel segíti, hogy a vitában álló felek megértsék egymás valódi álláspontját. A mediációs munka során a mediátor egyformán koncentrál mindkét fél érdekeire.

  • 3. A megállapodás létrejötte

    Végül megszületik a megállapodás. A záró megállapodás csak akkor fogadható el, ha annak tartalmával mindkét fél egyet ért. A megállapodás részletes, konkrét, kiegyensúlyozott, megvalósítható. A megállapodás nem vonatkozik az érzelmekre, hanem csak tényszerű adatokat tartalmaz, úgymint:

    • minden lényegi kérdésben valamilyen egyezséget
    • kitér a feltételekre és a határidőkre
    • praktikus és végrehajtható, a felek számára az egyensúlyt jelenti
    • mindkét fél megelégedettségét szolgálja

    A megállapodás próbája a gyakorlati megvalósítás. Ha a megállapodás egyes pontjait kezdik betartani a résztvevők, az erősíti a bizalmat. Ha a gyakorlat azt mutatja, hogy a megállapodásban kisebb változtatások szükségesek, ez szabadon megtehető később a mediátor segítségével, „vagy már avatott konfliktuskezelőként” önállóan is megállapodhatnak a vitázó felek.

Mikor hasznosabb a mediáció, mint a pereskedés?

A mediáció sem megoldás minden bajra, és akkor érdemes pereskedés helyett a közvetítői eljárás mellett dönteni, ha:

  • a problémától sem megszabadulni nem tudnak, sem megoldani nem tudják az érintettek.
  • ha a felek számára a továbbiakban is fontos az együttműködés (mert bár elváltak, a közös gyermek(ek) miatt kapcsolatban kell maradniuk)
  • ha fontos a gyorsaság (amikor a több éves pereskedés után megkapott pénz már túl későn jönne, mert pl.: addigra a cég tönkremegy, vagy a házat elárverezik)
  • munkaügyi perek indítása előtt
  • válási eljárás megindítása előtt
  • gazdasági ügyekben, ha az egyik fél kártérítést követel a másiktól
  • ha fontos a titoktartás (olyan fontos szempontok vannak, amelyek egy nyilvános bírósági eljárásban veszélyeztetnék a cég hírnevét)
  • ha egyik fél sem akarja a hatósági, bírósági eljárást
  • ha érzelmileg érintettek a felek, s a további kapcsolat érdekében szükség van az indulatok kezelésére
  • ha a felek szeretnék az ellenőrzésük és a befolyásuk alatt tartani a vita kimenetelét (egyik fél sem biztos abban, hogy a bíróság a javára döntene)

A mediáció alatt a döntés joga végig a felek kezében van, a végeredmény rajtuk múlik, s övék a sikerélmény is. A mediátor nem avatkozik bele a felek döntéseibe, csak az eredményre vezető kommunikációt segíti.

A mediáció gyors és olcsó megoldás, egy mediációs ülés általában 3-5 órát vesz igénybe. Egyszerűbb ügyekben ennyi idő alatt megállapodás születik. A mediáció bonyolultabb ügyek esetében állhat ülések sorozatából is.

A mediáció idő- és költségszükséglete mindenképpen csak töredéke a bírósági peres eljárások idejének és költségének.

A mediációs, közvetítői eljárás bizalmas, minden résztvevőre kötelező a titoktartás. Az eljárás részleteit a bíróság sem kéri, a megállapodást azonban szükség esetén a bíróság is szentesíti. A bírósági eljárásokban ma már szerepel a kérdés: mediációs, közvetítői eljárásban részt vettek-e a felek. Ha megállapodás született, azt a bíróság is elfogadja.

Mikor nem érdemes próbálkozni a mediációval?

Vannak esetek, amelyekben a törvény a közvetítői eljárást kizárja a megoldási lehetőségek sorából.

Ilyenek például:

  • apaság megállapításának kérdése
  • szülői felügyelet megszűntetése
  • gondnokság alá helyezés
  • közigazgatási perek
  • sajtó helyreigazítási ügyek
  • végrehajtási per
  • olyan esetekben, amelyek megoldását nem lehet a felekre bízni

A rendszerváltás utáni jogalkotás - többek között – azt tűzte ki célul, hogy támogatja az alternatív vitarendezési módszereket mindazokban a jogvitákban, amelyekben a megoldás jóval gyorsabban és olcsóbban oldható meg peres eljárás nélkül.

A közvetítői tevékenységet a 2002. évi LV. törvénya közvetítői tevékenységről » szabályozza.

Összefoglalva, mi is az a mediáció?

  • Civilizált konfliktuskezelő technika
  • Hatékony döntéshozó megbeszélés, melyet írásbeli megállapodás zár le.
  • Kreatív problémamegoldás
  • Idő-, költség- és idegrendszer kímélő konfliktus kezelés
  • Pártatlan kívülálló közreműködése, közvetítői tevékenysége
  • Korrekt probléma megoldó módszer
  • Jövőorientált megoldási mód

Mediáció - Csehák Hajnalka pszichológus mediátor - Mentalkomm Kft.

Mediátorra van szüksége?

Csehák Hajnalka, pszichológus mediátorCsehák Hajnalka vagyok, pszichológus mediátor, a mediációs ülésen velem találkozik majd. Mediátorként megtapasztaltam, hogy a konfliktusok vagy elmélyülnek, vagy alkalmat adnak a szemben álló feleknek a békülésre. Nem a megbocsátás révén, hanem a konfliktus megszűntetésére való törekvésben. A konfliktusokat nem lehet egyszer és mindenkorra megszüntetni, de lehet és kell dolgozni velük. Egy-egy sikeres megállapodás személyes örömöt okoz nekem is, és büszke vagyok azokra az ügyfeleimre, akik a segítségemmel képesek egyezségre jutni egymással.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kiállított közvetítői igazolvány száma:001370/1.

Mediációt az alábbi területeken vállalok:

  • Családi konfliktusok mediációja

    • párkapcsolati válságok,
    • válás,
    • vagyonmegosztás,
    • gyermekelhelyezés,
    • láthatási problémák,
    • generációs konfliktusok
  • Közösségi konfliktusok mediációja

    • kisebbségi helyzetből, másságból fakadó nézeteltérések,
    • az esélyegyenlőség megteremtése,
    • deviancia kezelése,
    • jóvátétel

Mediáció költségek

TevékenységHétköznap 9-16 óráigHétvégén,
hétköznap 16 óra után
Előzetes konzultáció8 000 Ft+ ÁFA/óra10 000 Ft + ÁFA/óra
Családi-, párkapcsolati-, egyéb családi kapcsolatok mediáció14 000 Ft + ÁFA/óra16 000 Ft + ÁFA/óra
Válási-, gyermekelhelyezési-, láthatási mediáció30 000 Ft + ÁFA/óra40 000 Ft + ÁFA/óra
Vagyonmegosztási mediáció40 000 Ft + ÁFA/óra50 000 Ft + ÁFA/óra
Közösségi konfliktusok mediációjaEgyéni megállapodás szerint

A szerződés elkészítésének és ellenjegyzésének (ügyvédi) költsége 40.000 Ft + ÁFA-tól

Fizetési feltételek: A mediáció helyszínén készpénzben, vagy átutalással.

Helyszín: 1148 Budapest, Kerepesi út 78/D. II.lh. IV/1. térkép »

Jelentkezés mediációs eljárásra

Mediáció előzetes konzultációJelentkezzen előzetes konzultációra! A találkozó célja egymás kölcsönös megismerése, amelynek során közösen feltérképezzük problémáját. Ezáltal megismerheti a mediátort és a kínált mediációs módszert. Tájékoztatást kap a konfliktus megoldásának várható időtartamáról és költségeiről. Választ kap az esetleges kérdéseire.

Az előzetes konzultáció során - szükség szerint - elkészítjük a törvényben előírt írásos felkérést a mediációs eljárásra.

Csehák Hajnalka pszichológus mediátor
Kérjen időpontot előzetes konzultációra!

További információ:

Csehák Hajnalka pszichológus mediátor (06-20-353-7262)

info@mentalkomm.hu »

Mediáció - Csehák Hajnalka pszichológus mediátor - Mentalkomm Kft.

Mentalkomm Kft.