Mediáció

Mi is az a mediáció (közvetítés?)

A mediáció alapötlete, az az elképzelés, hogy az ellenséges és antagonisztikus kétoldalú kapcsolatok (konfliktus) megoldásához egy „harmadik semleges felet” hívnak segítségül egyáltalán nem új keletű.

Mediáció - Indián öregek tanácsaA mediáció az idők során a különféle törzsi és más etnikai vagy kulturális csoportok között, Afrikától Európán át Ázsiáig, Közép- és Dél-Amerikától Japánig, mindig is igénybe vették a család vagy a közösség bölcs öregjeit, hogy békítő szerepet vállaljanak a konfliktushelyzetekben.

Kínában az egymást követő uralkodói dinasztiákban a mediáció a konfliktusmegoldás egyik legfőbb eszköze volt.

A feljegyzések szerint a mediáció eljárása a 19. században került alkalmazásra először eszközként a nemzetközi konfliktusok megoldásában. Például Nagy-Britannia közvetített Portugália és Brazília között 1825-ben, vagy a Vatikán (XII. Leo Pápa) Németország és Spanyolország között a Karolina-szigetek ügyében. A mai nemzetközi diplomáciai tevékenység zöme is tulajdonképpen mediáció, és igen elterjedt a Közel-Kelet, a Balkán, Kelet-Timor térségében és számos más konfliktusban Afrika területén. Egyes nemzetközi konfliktusokat, mint például azt a „csatát”, ami az izraeli hadsereg és a palesztínok között folyt 2002-ben Betlehemben a Születés Temploma miatt, úgy tartják számon, mint amit a mediáció segítségével oldottak meg.

Mediáció (Wikipédia cikk) »

A mediáció fogalma

A szó – mediare – eredeti jelentése:

  • középen állni,
  • egyeztetni,
  • közbenjárni,
  • közvetíteni,
  • békéltetni.

A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában, mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben.

A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő.

A mediáció főbb elemei:

  • az egyezkedést segítő technikák alkalmazása,
  • a probléma megfogalmazása,
  • az álláspontok közelítése,
  • az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása,
  • az empatikus kommunikáció fejlesztése,
  • alternatív megoldások keresése,
  • közös cél kialakítása,
  • a beszűkülés, bizalmatlanság, merev attitűdök kialakulásának megakadályozása.

A mediáció jogi környezetben

„A mediáció a jogászoknál olyan, mint a szex a kamaszoknál: mindenki csak beszél róla. Mindenki egyetért, hogy ez jó dolog, de valójában nem sokan szereztek ezzel kapcsolatos tapasztalatot.”

Ian Walker of Russell Jones & Walker, a CEDR Civil Bírósági Vizsgálaton 2000-ben

Mediáció jogi környezetbenAz idézet sajnos ma éppen annyira érvényes, mint amikor elhangzott. A mediáció folyamatának természetéről és szerepéről számos tévedés és félreértés uralkodik – mind a jogászok, mind a nem jogi szakemberek körében. Azonban a mediáció mindenkit érinthet, aki konfliktussal foglalkozik – nem csak az ügyvédeket. Meglepő és egyszersmind nagyon szomorú tény, hogy az a rengeteg ember, akik konfliktusok között őrlődnek, milyen keveset tudnak erről az alternatív vitarendező eljárásról. Sok ügyvéd még ma is úgy gondolja, hogy a mediáció a bíráskodás egyik formája. Akik már hallották ezt a szót, azt hiszik, hogy a mediáció nem más, mint a tárgyalás kifinomultabb módja. Meggyőződésük szerint a mediátor tulajdonképpen ítéletet mond a vitában álló felek problémájáról.

Mások szerint ez a „kompromisszumkeresés” gyakorlásának egyik módja. De valójában egyik feltevés sem igaz.

A mediáció az alternatív konfliktusmegoldás (AKM) egyik formája, melynek során egy „semleges harmadik fél” avatkozik közbe, hogy elősegítse a vitában álló felek között a kölcsönösen elfogadható megegyezést. A mediátor nem ügyész, de nem is bíró, tehát nem ítélkezik, és nem is kényszerítheti a felekre a megegyezést, a döntést. A mediátor abban működik közre, hogy a felek felismerjék a közös célokat, hogy újra megnyíljanak a kommunikációs csatornák, és kölcsönösen elfogadható javaslatok szülessenek a megegyezés érdekében. Ezáltal a közvetítő személy óvatosan kimozdíthatja a feleket a jogok és kötelességek rögeszméjéből és ráirányíthatja figyelmüket saját igényeikre és érdekeikre ezzel megteremtve az átmenetet a konfliktus pozíciójából azon álláspont felé, amely alkalmas lehet egy működő szövetségre.

A mediáció lényegét Riskin 1994-ben így jellemezte:

„A mediáció lényege abban áll, hogy képes a feleket egymás felé fordítani, nem úgy, hogy szabályokat kényszerít rájuk, hanem segít megteremteni kapcsolatuk újszerű és közös felfogását, melynek révén megváltozik a két fél egymáshoz való viszonyulása.”

A mediáció elemei

A mediáció három alapvető és jól megkülönböztethető elemmel rendelkezik:

  • konszenzus
  • magánjelleg és kölcsönös bizalom
  • igények és érdekek dominanciája
  • A mediáció konszenzuson alapul

    A vitában álló felek maguk döntik el, hogy el tudnak-e jutni a megegyezésig, és ennek természetét és feltételeit maguk szabják meg. A mediátor nem kényszerít semmilyen döntést, megegyezést vagy feltételeket a felekre, ezért nem következik be az egyébként elkerülhetetlen „nyertes-vesztes” helyzet, amely általában a peres vagy bírósági eljárásokat jellemzi. A felek ezáltal a megegyezés eredményét teljes mértékben kontrollálják. Megvan a lehetőségük, hogy olyan egyezségre jussanak, amely látszólag talán az egyik félnek igazságtalan, vagy úgyis dönthetnek, hogy nem veszik figyelembe az odavonatkozó törvényeket és más szabályokat. Feltéve, ha ez mind a kettőjük érdekében áll, és a döntés törvényes. A feleknek módjában áll, hogy eldöntsék, egyetértenek-e azzal vagy sem.

    „A mediáció a vita kimenetelét alapvetően magukra a felekre bízza. Felmenti őket a kívülálló, magasabb rangú hatóságok véleménye és szabályai alól, legyenek ezek jogi vagy más természetűek. Ezen túlmenően a mediáció nem csupán azt engedi meg, hogy a felek maguk állítsanak fel szabályokat az elfogadható megoldás érdekében, hanem arra is készteti őket, hogy találjanak olyan megoldást, amelyet saját hatókörükben meg tudnak valósítani, vagyis a felek állítják fel a szabályokat, és ők teremtik meg a vita megoldásának feltételeit is.”

    Alfini-Press-Sternlight-Stulberg 2001

    Ezáltal a felek megszabadulnak a bíráskodás, ítélkezés nyomasztó légkörétől. Bármikor kivonhatják magukat a mediáció folyamatából, és egészen a megegyezés végső aláírásáig semmi sem köti őket mindabból, ami elhangzik, vagy amit addig jóváhagytak. Azonban amikor már nevüket adták az egyezséghez, az jogilag épp úgy kötelező, mint bármilyen törvényes szerződés vagy bírósági ítélet.

  • A mediáció magánjellegű és bizalmas

    A mediáció nem nyilvános, hanem magánjellegű folyamat, és egyik sarkalatos pontja, hogy bizalmas és előítélettől mentes. Mindazt, ami a mediációs folyamat során elhangzik előítélet nélkül kell elfogadni, és nem használható fel nyilvánosan vagy a későbbi eljárásokban. Minden olyan információt, amit az egyik fél bizalmasan közöl a mediátorral, az nem adhat tovább a másik félnek, csak az egyik fél konkrét felhatalmazásával.

  • A mediáció az igények és érdekek által meghatározott

    A mediáció nem a „jogok és kötelességek”, hanem az „igények és érdekek” mentén működik. A hosszadalmas és elhúzódó egyezkedések kudarca gyakran abból fakad, hogy a felek nagyon könnyen megrekednek az ellenséges hadállásokban, és képtelenek kikeveredni a zsákutcából. Az ellenséges hadállások éppen a „jogok világából” építkeznek – a felek belemerevednek a jogok és kötelességek múltjába.

    „Ragaszkodunk hozzá, mert ez jár nekünk – követeljük, mert a ti kötelességetek, hogy nekünk adjatok.”

    Szemben a pereskedéssel, ahol rögzítik, hogy „mi történt a múltban, miért történt és kinek a hibájából történt”, a mediáció a jövőbe tekint és arra bátorítja a feleket, hogy értékeljék át a vitában elérendő céljaikat és terveiket olyan módon, hogy vizsgálják felül jelenlegi és jövőbeli igényeiket és érdekeiket:

    „Lehet, hogy ez jár nekünk, de tényleg szükségünk van rá? Tudunk e nélkül is élni?”

    Vagy más esetben:

    „Még ha kötelességünk is átengedni ezt nektek, lehet, hogy kölcsönös érdekünk egyéb lehetőségek mérlegelése, ezért más formában teszünk engedményt, vagy valami egészen mást ajánlunk helyette.”

Mikor célszerű a mediáció alkalmazása?

Mikor célszerű a mediáció alkalmazása?A mediációs (békéltető/közvetítő/közbenjárói) tevékenységet olyan esetekben célszerű alkalmazni, amikor két vagy több fél között érdekellentét vagy nyílt konfliktus támad, és a résztvevők nem tudják konstruktívan vagy belátható időn belül megoldani, valamint szükség van a kapcsolat, a további együttműködés fenntartására.

Ilyen helyzet kialakulhat, amikor

  1. az érdekeltek közül az egyik vagy mind a két fél háttérbe szorítottnak érzi magát,
  2. kellemetlen múltbéli tapasztalatok, rossz várakozások, bizalmatlanság, előítélet van a felek között, emiatt nem bíznak a pozitív kimenetelben,
  3. eltűnik a közös cél, a közös érdek helyett nyerő/vesztő helyzetek alakulnak ki (egymás bosszantása, ellenséges hadállások, játszmák),
  4. a felek a korábbi sérelmeket életben tartják, a másiknak rosszhiszeműséget, negatív szándékot tulajdonítanak.

Ezekben az esetekben megoldást jelent egy pártatlan, semleges harmadik személy segítsége a vitázóknak abban, hogy megegyezésre jussanak.

Legelőnyösebb körülmények a mediáció számára, ha

  1. A fennálló kapcsolatok fontosak.
  2. A résztvevők a végeredményt illetően meg akarják tartani az irányítást.
  3. Nincs jelentős hatalmi különbség a vitázók között.
  4. Az időtényező lényeges elem.
  5. Fontos a bizalom.
  6. Mind a két félnek szüksége van arra a lehetőségre, hogy kiengedje a gőzt.
  7. A felek nem kommunikálnak – vagy soha nem is kommunikáltak – egymással és felkészültek arra, hogy egy pártatlan harmadik fél segítsen a kommunikációban.
  8. Az embereknek sem készsége (tárgyalókészség), sem kedve (bizalomhiány) nincs a hatékony tárgyalásra külső segítség nélkül.
  9. A résztvevők nem találnak megoldást a vitára, de igénylik annak elrendezését.
  10. A vita megoldására egyéb lehetőségeket is fontolóra vettek, de a mediációt tartják a legcélravezetőbbnek.
  11. A vita rendezetlensége elfogadhatatlan a felek számára.
  12. Az egyik fél személyes biztonsága sem függ a vita kimenetelétől.
  13. Az érintett személyek önként vesznek részt a mediációban.
  14. A felek a mediátort elfogulatlannak tekintik.
  15. A problémák speciálisak és maguk a résztvevő felek képesek annak megoldására.

Sikeres mediáció

Mediáció - Csehák Hajnalka pszichológus mediátor - Mentalkomm Kft.

Mediátorra van szüksége?

Csehák Hajnalka, pszichológus mediátorCsehák Hajnalka vagyok, pszichológus mediátor, a mediációs ülésen velem találkozik majd. Mediátorként megtapasztaltam, hogy a konfliktusok vagy elmélyülnek, vagy alkalmat adnak a szemben álló feleknek a békülésre. Nem a megbocsátás révén, hanem a konfliktus megszűntetésére való törekvésben. A konfliktusokat nem lehet egyszer és mindenkorra megszüntetni, de lehet és kell dolgozni velük. Egy-egy sikeres megállapodás személyes örömöt okoz nekem is, és büszke vagyok azokra az ügyfeleimre, akik a segítségemmel képesek egyezségre jutni egymással.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kiállított közvetítői igazolvány száma:001370/1.

Mediációt az alábbi területeken vállalok:

  • Családi konfliktusok mediációja

    • párkapcsolati válságok,
    • válás,
    • vagyonmegosztás,
    • gyermekelhelyezés,
    • láthatási problémák,
    • generációs konfliktusok
  • Közösségi konfliktusok mediációja

    • kisebbségi helyzetből, másságból fakadó nézeteltérések,
    • az esélyegyenlőség megteremtése,
    • deviancia kezelése,
    • jóvátétel

Mediáció költségek

TevékenységHétköznap 9-16 óráigHétvégén,
hétköznap 16 óra után
Előzetes konzultáció8 000 Ft+ ÁFA/óra10 000 Ft + ÁFA/óra
Családi-, párkapcsolati-, egyéb családi kapcsolatok mediáció14 000 Ft + ÁFA/óra16 000 Ft + ÁFA/óra
Válási-, gyermekelhelyezési-, láthatási mediáció30 000 Ft + ÁFA/óra40 000 Ft + ÁFA/óra
Vagyonmegosztási mediáció40 000 Ft + ÁFA/óra50 000 Ft + ÁFA/óra
Közösségi konfliktusok mediációjaEgyéni megállapodás szerint

A szerződés elkészítésének és ellenjegyzésének (ügyvédi) költsége 40.000 Ft + ÁFA-tól

Fizetési feltételek: A mediáció helyszínén készpénzben, vagy átutalással.

Helyszín: 1148 Budapest, Kerepesi út 78/D. II.lh. IV/1. térkép »

Jelentkezés mediációs eljárásra

Mediáció előzetes konzultációJelentkezzen előzetes konzultációra! A találkozó célja egymás kölcsönös megismerése, amelynek során közösen feltérképezzük problémáját. Ezáltal megismerheti a mediátort és a kínált mediációs módszert. Tájékoztatást kap a konfliktus megoldásának várható időtartamáról és költségeiről. Választ kap az esetleges kérdéseire.

Az előzetes konzultáció során - szükség szerint - elkészítjük a törvényben előírt írásos felkérést a mediációs eljárásra.

Csehák Hajnalka pszichológus mediátor
Kérjen időpontot előzetes konzultációra!

További információ:

Csehák Hajnalka pszichológus mediátor (06-20-353-7262)

info@mentalkomm.hu »

Mediáció - Csehák Hajnalka pszichológus mediátor - Mentalkomm Kft.

Tudástár

Asszertivitás és asszertív magatartás (önérvényesítés) » Asszertivitás (önérvényesítés) gyakorlata »
Asszertív viselkedés és kommunikáció »
A stressz - Hogyan éljünk stressz nélkül? » Stressz számokban »
Mi is az a mediáció (közvetítés)? »

Mentalkomm Kft.

Mentalkomm Kft.