„Mindenkit ér, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz.”

Selye János, a stresszelmélet megalkotója: 1966.

A stressz

Hogyan éljünk stressz nélkül?

StresszTipikusan új, úgynevezett urbanizációs betegség. A stressz nem egyszerű betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet. Okozója a rohanó életformánk, a határidők, áremelések, dugók, a tömeg, a zaj, úgy érezhetjük, szétforgácsolódunk a hétköznapokban. Szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez. Az állandósult stressz hatására tüneteink között megjelenik a depresszió, és a neurózis, azután ezek ellensúlyozására rossz esetben a dohányzás, az alkoholizmus, drogfüggőség, szélsőséges esetben az öngyilkosság.

Stressz (Wikipédia cikk) »

Selye János a stressz elmélet megalapozója

Selye János a stressz elmélet megalapítója

Maga a stressz fogalma a 30-as években Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismerté.

Selye azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szer­vein­ket, életünket. Selye kutatásai voltak az elsők, melyek a pszihé és a test kapcsolatát kezdték tu­do­má­nyo­san vizsgálgatni.

Kutatásai alanyául patkányokat alkalmazott és a különböző idegi, fizikai bántalmazások (stressz) hatását vizsgálta az egyes szerveken. Hamar kiderült, hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett, mely károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak, azonban egy idő után az egyén halálához vezettek.

Ezek a szervek, szervrendszerek az alábbiak voltak: szív és érrendszer, immunrendszer, mellékvese és vesék, a tápcsatorna valamint a bőr és bőrfüggelékek.

Selye János (Wikipédia cikk) »

A stressz okozói

Urbanizálódott, elvárosiasodott a legtöbbünk élete. Mit is jelent a városi életforma? Betonrengeteget jelent, amelyben össze­zsú­fo­lód­va él több millió ember. Minden kicsi, kényelmes, emellett háztartási gépek garmadája teszi komfortossá az életünket.

A lényeg mostanában az élet minden területén a gyorsaság. Gyorsvonat, gyorsétterem, gyors autók, amelyekkel több száz kilométer tehető meg egy nap alatt, repülőgépek, amelyekkel földrészeket szelhetünk át néhány óra alatt.

Szinte mindenkivel azonnal beszélhetünk mobiltelefonon, írásbeli üzeneteinket faxon vagy e-mailben azonnal küldhetjük, és azt azonnal olvashatják.

Az Interneten felbecsülhetetlen információ mennyiség áll a rendelkezésünkre, s ezek az információk bárki számára elérhetők.

Ha otthon vagyunk, szinte folyamatosan szól a TV. Ha úton vagyunk, rádiót hallgatunk. Ömlik ránk a háború, éhínség, katasztrófa, baleset, bűneset.

Nem kerülhetjük el a sokat szidott reklámok hatását sem. Megmondják, milyen a jó nő, milyen autóban utazik, hol nyaral, mit dolgozik, milyen ételt eszik, milyen bútorok között él, milyen illatot használ, aki számít.

Minden egy célt szolgál: a fogyasztói társadalom célját: a pénzköltést. Igen ám, de a pénzt meg kell keresni, hogy tovább hajszolhassuk a vágyainkat, és növelhessük az igényeinket. De a pénzért dolgozni kell, méghozzá keményen. A munkánk legtöbbször mozgásszegény, monoton, esetleg túlhajszolt. Idegileg kimerítő, rengeteg az értelmetlen szabály, a bürokrácia.

Ezeknek a követelményeknek megfelelni szinte lehetetlen.

A legelcsépeltebb frázisok egyike, amelyeket ma hallani, az állandó stressz, stresszterhelés, stresszbetegség, ebben a mai rohanó világban.

Biztos vagyok benne, hogy a stressz korábban is meghatározta az emberek életét, hiszen gondoljuk el, milyen lehetett a cro-magnoni embernek egész napokat a fán kuksolni, miközben a barlangi medve próbálta őt beilleszteni a vacsorai fogások közé, vagy a lázadó parasztok stresszes gondolatai, melyekben elképzelték, hogy otthon az uradalmi bandériumok kiterjesztették az első éjszaka jogát bármely éjszaka jogára.

A stressz folyamata

Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki.

Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás.

Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.

A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza:

  • Stresszort - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását.
  • Helyzetekre vonatkozó értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint.
  • Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni.
  • A folyamat eredményét, amit előidézett a személyiségben.
Selye János: Stressz distressz nélkül
(könyvismertető)

„A stressz az élet sava-borsa.” - mondja Selye professzor. Enélkül nem élnénk, csak vegetálnánk.

Akkor hát miért káros a stressz, miért okoz fekélyt, szívbajt, vagy a modern társadalom annyi más betegségét? Ezekre és a testi és szellemi egészség sok más, fontos kérdéseire ad megnyugtató választ ebben a művében Selye János. Félévszázados biológiai kutatómunkájának tanúlságait alkalmazza az emberre, megmagyarázza a stressz élettani mechanizmusát, gyakorlati tanácsokat ad a káros stressz - a distressz - elkerülésére. Megmondja, mit tegyünk, ha megoldhatatlan kérdéssel állunk szemben, miért veszélyes a halogatás, és hogy miért okoz a halogatás distresszt.

Azt ajánlja: tekintsük hasznos és örömteli játéknak a munkát; rávilágít a munka, a stressz és az öregedés kapcsolataira…

A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás, a félelem. A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerű, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, ezerféle testi izgalmi tünetet létrehozó, izmainkat görcsösen befeszítő, testünket gúzsba kötő állapot, amely mindenki számára kellemetlen, rossz, kártékony.

A félelem gyakoribb jelenség és köznapibb helyzetekben lép fel, mely a veszély ismeretét feltételezi. Amíg a pszichikum szorongással áll szemben, a fenyegetést, mint belső, meghatározhatatlant, legyőzhetetlent fogja fel.

Amikor viszont meghatározott tárgy hordozza, a veszély külsővé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs.

Egy másik általános reakció a stresszhelyzetekre a harag, amely agresszióhoz vezet. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint valahányszor egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Bár a kutatások kimutatták, hogy az agresszió nem elkerülhetetlen válasz a frusztrációra, de bizonyára egyike azoknak.

A visszafojtott sorozatos agresszió sok problémához, betegséghez vezethet.

A stressz öregít

Felgyorsítja a szervezet biológiai öregedésének folyamatát a nagy dózisú stressz állapították meg amerikai tudósok súlyos lelki terhelésnek kitett nők immunsejtjeinek viselkedése alapján. A vizsgálat szerint az állandó stressz alatt élők tíz évet öregedtek. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói 58 (20-50 év közötti) nőnél vizsgálták meg, milyen elváltozást mutatnak immunsejtjeik kiélezetten stresszes helyzet, illetve stresszmentes körülmények hatására. A Science amerikai tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a vizsgálatba bevont 58 nő közül 39, folyamatos és nagy stressznek kitett nő immunsejtjei 10 évvel idősebbnek mutatkoztak, mint a velük egy korú, de normális, átlagos lelki megterhelést elviselő nőké. A biológiailag elöregedett 39 nő súlyosan beteg gyermekeket nevel, míg a 19, saját korának megfelelő állapotú asszony egészséges, kiegyensúlyozott gyermek(ek) anyja.

A stressz és az agresszió kölcsönösen serkentik egymást

A tudományt régóta foglalkoztatja a stressz és az agresszió kapcsolata. Régi megfigyelés, hogy a feszültség, a stressz erőszakot szül, és ha valaki alaposan „felhergeli” magát, nehezen tud csak lehiggadni.

A stressz és az agresszió közötti összefüggés vizsgálatára a kutatók 53 hím patkányon végeztek összesen öt kísérletet, melyek során először a hypothalamus nevű agyterület agresszióért felelős részét ingerelték elektromosan. Ennek hatására az állatokban nagy mennyiségű stresszhormon - kortikoszteron - szabadult fel. Normál körülmények között e hormon szintje csak akkor fokozódik kifejezettebben a vérben, amikor a patkány egy potenciális ellenféllel vagy egyéb súlyosan fenyegető jelenséggel szembesül.

A stressz összeomláshoz vezethet

A második kísérlet során stresszhormonokat juttattak az állatok szervezetébe. Régóta ismert, hogy a stresszhormonok egyebek közt elősegítik a test felkészülését a menekülésre vagy támadásra. A második kísérlet eredményei arra utalnak, hogy ugyanezek a hormonok az agyi agresszióközpontot is ingerlik, ami pszichésen is elősegíti a küzdelmet.

A kísérletben a kutatók eltávolították a patkányok mellékveséit, melyek a kortikoszteron termelését végzik, hogy a vizsgálat során csak a kívülről bejuttatott hormon hatása érvényesüljön. Ezután kortikoszteron-injekciót adtak az állatoknak. Perceken belül a hypothalamus megfelelő területének ingerlésével kiváltottal megegyező agresszív viselkedés jelentkezett a patkányoknál.

A kísérletek tehát a stresszhormonok és az agresszióközpont közötti kölcsönös pozitív visszacsatolásra világítottak rá. A stressz agressziót hoz létre, az agresszió pedig fokozza a stressz hormonjainak a szintjét. Ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy egy nehéz munkanap után miért viselkednek sokan gorombán a családjukkal, és arra is, milyen mechanizmussal szül az erőszak erőszakot.

A stressz hatása egészségünkre

A stressz hatása egészségünkreHa a stressz feltételek folyamatosak és az egyén nem küzd meg velük sikeresen, a fásultság depresszióba csaphat. A depresszió tehetetlen, reménytelen érzést kelt.

Nehézségeik lehetnek az összpontosításban, gondolataik logikus összeszervezésében. Azon töprengünk, hogy milyen cselekvési lehetőségeink vannak, aggódunk cselekedeteink következményeit illetően.

A kutatók szerint nem véletlen, hogy megbetegszünk. A stressz lelki és testi hatásokat egyaránt előidéz az emberben, melyek között összefüggés áll fenn. A stresszkeltő tényezők folytonos jelenlétéhez való alkalmazkodási kísérlet kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá teheti a betegségre. A stressz közvetlenül pedig az immunrendszerre fejti ki hatását. A kialakuló ún. pszichoszomatikus betegségek olyan testi rendellenességek, amelyek létrejöttében az érzelmek központi szerepet játszanak.

A betegség útjelző tábla, amely szimbolizálja lelkünk állapotát és figyelmeztet a lélek pozitív átformálására. Kutatók kimutatták, hogy az immunrendszerbeli sejtek képesek üzenetet kapni az idegrendszertől, ami megváltoztathatja viselkedésüket. A stresszkeltő esetek így csak akkor tudják befolyásolni az immunrendszert, ha a stressz negatív érzelmi állapotot vált ki.

A lelki betegségek közvetetten okoznak szív- és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, szívinfarktust, érelmeszesedést. Napjaink népbetegsége az influenza és az allergia.

A szív és érrendszer az egyik legesendőbb a stressz hatásaival szemben. A stresszreakció, mint biológiai védekezés a környezet káros hatásaira rendkívül összetett: megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, megváltozik a verejtékezés, ezzel a só-víz háztartás, a tápcsatorna ereiből a vázizomzat felé terelődik a vér, a lép és a csontvelő kipumpálja az ott levő vért, stb. Állandó stressz esetén ezek a reakciók állandósulnak, magyarán a vérnyomás tartósan emelkedetté válik, az erek nem képesek rugalmasságuk falukkal a finom szabályozásra, a szívverés felgyorsul, elveszik az a lehetőség, hogy a ritmus szabályozásával az egyén alkalmazkodni tudjon a változó fizikai körülményekhez, a megváltozott verejtékezés felborítja a só háztartást, ezzel tovább rontja a finom szabályzás lehetőségét. A tápcsatornában jelentkező tartós vérellátási zavar fokozza fekély hajlamot, rontja az emésztést és főleg férfiaknál ezáltal tönkreteszi a jókedvet, az érzelmi életet.

A másik fontos terület, ahol az állandó stressz komoly károkat okoz, az az immunrendszer. Manapság a kutatások az immunrendszer és az idegrendszer nagyon komoly összefüggései miatt inkább neuro-immunrendszerről beszél. Könnyen beláthatóak a tünetek: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség valamint az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt megnő a fogékonyság a betegségekre, gyakori felső-légúti panaszok, esetleg bőrfertőzések vagy hajhullás.

Hazánk lakossága még tetézi a bajt azzal is, hogy a dohány- és alkoholfogyasztásban és az öngyilkosságban a statisztikák élén állunk. Az emberek úgy érzik, hogy szükségük van valamire, ami segíti elviselni az élet kegyetlen realitását. Az elmúlt években az élet minden területét megfertőzte a kábítószer jelenléte. Ezekben a szerekben keresnek valamit embertársaink, valamit, amit elvesztettek. Az utcán járva figyelem az emberek üres tekintetét, kifejezéstelen arcát. Hova lett az emberek arcáról az érzés, mosoly? Sikerül-e megóvni a gyermekeket a rengeteg veszélytől?

Sikerül-e megfelelő keretek között tartani a stresszt, mielőtt mindent beborítana?

Minden embernek lehet ellensége. Minden embernek van egy közös ellensége: a stressz, az idegeskedés.

Amikor az ember ideges, akkor az energiája a feszültségre, félelemre, az idegfeszültséget, szorongást okozó, beszűkölt gondolatokra használódik fel. Másra már nem is marad az energiájából.

Stressz helyzeteket okozó élethelyzet-változások

Stressz helyzeteket okozó élethelyzet-változások
  • Börtönbüntetés
  • Családtag megbetegedése
  • Eladósodás
  • Elbocsátás a munkahelyről
  • Életkörülmények megváltozása
  • Ellentétek mennyel, anyóssal, apóssal
  • Foglalkoztatás megváltoztatása
  • Gyakori otthoni veszekedés
  • Gyermek különköltözése
  • Házasságkötés
  • Házastárs halála
  • Házastárs munkába áll vagy nyugdíjba megy
  • Iskolaváltás
  • Jelzálogkölcsön zárolása
  • Karácsonyi előkészületek
  • Kibékülés a házastárssal
  • Kiemelkedő személyes siker
  • Kisebb kölcsön felvétele
  • Költözködés
  • Közeli barát halála
  • Közeli hozzátartozó halála
  • Különélés a házastárstól
  • Nyaralás
  • Nyugdíjazás
  • Szabálysértés
  • Szokások megváltozása
  • Tanulmányok megkezdése, befejezése
  • Terhesség
  • Testi sérülés vagy betegség
  • Új beosztás
  • Új családtag kerül a családba
  • Válás
  • Vállalkozás elindítása
  • Változás a családi összejövetelek gyakoriságában
  • Változás a hitéletben
  • Változás a közösségi tevékenységben
  • Változás a munkaidőben vagy körülményekben
  • Változás a szabadidő eltöltésében
  • Változás az alvási szokásokban
  • Változás az anyagi helyzetben
  • Változás az étkezési szokásokban
  • Viták a főnökkel
  • Zavarok a nemi életben

Kampány a munkahelyi stressz ellen

Kampány a munkahelyi stressz ellen2002. július 2-án a Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Európai Ügynöksége elindította a munkahelyi stressz elleni harcot támogató első páneurópai kampányát.

A felmérések adatai szerint az Európai Unió tizenöt tagállamában a munkahelyi stressz közel 40 millió munkavállaló egészségét (azaz az aktív népesség mintegy 28%-át) veszélyezteti. Bár a stressz a nőket látszólag érzékenyebben érinti, valójában mindkét nem számára, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén meghatározó problémaként jelentkezik. A szakértők ennek leggyakoribb okát a munkakörülmények feletti ellenőrzés hiányában látják. A munkahelyi stressz mind emberi viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések), mind gazdasági vonatkozásban komoly következményekkel jár (a munkahelyi távolmaradások és az egészségügyi költségek mintegy 20 milliárd euróval terhelik meg a közös kasszát, s akkor még nem szóltunk a termelékenység csökkenéséről).

A páneurópai kampány, melynek támogatásában valamennyi uniós tagállam, az Európai Bizottság és a Parlament, valamint az európai szakszervezetek és munkáltatói szervezetek is részt vesznek, ez év októberéig tart, s záró akkordja egybeesik a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem európai hetének megrendezésével.

Mivel a munkahelyi stressz problémája az Unió valamennyi tagállamát érzékenyen érinti, a szervezők elsődleges célja, hogy lehetővé tegyék a tapasztalatok és a jó gyakorlatok kicserélését, s a problémának minél szélesebb nyilvánosságot adjanak. Ennek érdekében hozták létre a megelőzés legjobb gyakorlatait jutalmazó európai díjakat, valamint egy átfogó információs hálózatot.

A stressz leküzdése

A stressz leküzdéseAz alábbiakban szeretnék bemutatni egy módszert a stressz leküzdésére, amely már sokunknak segített, amikor nehézségekkel találtuk szemben magunkat. Egy egyszerű és használható módszer arra, hogy Ön se kezdjen idegeskedni, amikor stresszhelyzetben érzi magát.

Ezt a módszert Ön is bármikor kipróbálhatja és alkalmazhatja a stressz leküzdésére, ha az alábbi három lépést következetesen végigcsinálja.

  1. Elemezze őszintén a helyzetet, és képzelje el, mi a legrosszabb, ami az adott helyzetben megtörténhet.
  2. Készüljön fel rá, és fogadja el, hogy elviseli, ha a legrosszabb bekövetkezik.
  3. Ha elfogadta a legrosszabbat, akkor fordítsa arra az energiáját, hogy megvizsgálja, hogyan tud egy kicsivel jobb eredményt elérni, mint a legrosszabb, aminek az elfogadására felkészült.

A módszer nagyon egyszerű a stressz leküzdésére, megelőzésére. Sokan, sokszor kipróbáltuk. Alkalmazza Ön is, hogy közelebb kerüljön a stresszmentes élet megvalósításához!

Önsegítő technikák a stressz enyhítésére

  • 1. Relaxáció

    A relaxációs válasz hatására visszaáll az adrenalin, a noradrenalin, a kortizol szint, s más hormonszintek, valamint bizonyos agyi folyamatok is megváltoznak, s a distressz ellenében beszabályozzák a szervezet működését.

  • 2. Ismételgetés

    Olyan cselekedetek, amelyek ugyanazokat a mozdulatokat ismétlik. Ilyenek a jógagyakorlatok, a kocogás, a taj-csi, de aki szeret kötni, horgolni, hímezni, ezeknek is stressz csökkentő hatásuk van. Ide tartozik bizonyos szavak, mantrák ismételgetése is.

  • 3. Változtatások a külső körülményekben

    Aki szenved a közlekedési dugóktól, és nehezen tud parkolni, az vizsgálja meg, kiváltható-e az autó tömegközlekedéssel.

  • 4. Egészséges táplálkozás

    Elegendő vitamin, ásványi ás rost anyag bevitele a szervezetbe, kevés zsír fogyasztása, sok friss zöldség, és megfelelő folyadék mennyiség. A drasztikus diéta fokozza a stresszt.

  • 5. Rendszeres szaunázás

    A forró gőz, majd utána a hirtelen hideg vizes hűtés serkenti az anyagcserét, csökkenti a vérnyomást, javítja a test vérellátását.

  • 6. Autogén tréning

    A kikapcsolódás egyik leghatékonyabb módja. Szakértő segítségével érdemes megtanulni, utána otthon egyedül is gyakorolható.

  • 7. Lazító légzés

    A fölzaklatott szervezetben helyreállítja a légzésszámot, megváltoztatja a test, az agy vérellátását, ezáltal megnyugtat. Egy idegesítő szituációt követően, amikor azt érezzük, hogy azonnal fölrobbanunk, próbáljuk ki.

  • 8. Ártalmas élvezeti cikkek kerülése

    Rendszerint felerősítik a stresszreakciókat, csak nagyon rövid időre hatnak nyugtatóan. Különösen igaz ez az alkoholra, cigarettára, kávéra.

  • 9. Testmozgás

    A fizikai aktivitás felszabadít a belső nyomás alól, boldogabbá, magabiztosabbá tesz. Jegyezzünk meg egy aranyszabályt: a pulzusszámunk sportolás közben ne haladja meg azt a számot, mint ha a 180-ból kivonjuk az életkorunkat.

  • 10. Önreflexiók

    Vizsgáljuk meg, hogy minden nap teszünk-e valamit önmagunkért, testünk, lelkünk egyensúlyáért.

Hogyan éljek stressz mentesen? - Stressz menedzsment tréning - Mentalkomm Kft.

Hogyan segít a stressz menedzsment program?

  • Megtanulja időben felismerni a saját stressz jeleit.
  • Sikeres idő menedzsmentet tanul, hogy a munkára és a magánéletre is jusson idő.
  • Begyakorolja, hogyan mondjon „nem”-et az Ön számára elfogadhatatlan kérésekre.
  • Mintát kap a feladatlista készítésére, amit fontossági sorrendben el is végez.
  • Leszokok a halogatásról, amit elkezd, azt be is fejezi, nem hagyja félben a munkáit.
  • A stressz ellenszere a relaxáció. Többfajta relaxációs módszert tanul.
  • Megtanulja a düh, harag építő jellegű kifejezését, és átalakítani azt cselekvési energiává.
  • Szemléletében pozitív hozzáállás alakul ki az NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) alapjainak megtanulásával.
  • Megtanulja stresszorok jelentős részét kikapcsolni.
  • Naponta 20 percet gyaloglás beiktatásával.
  • Stressz naplót vezetésével.

A megoldás az Ön viselkedésének a megváltozása!

Hogyan éljek stressz mentesen? - Stressz menedzsment tréning - Mentalkomm Kft.

Hogyan éljek stressz mentesen?

Stressz oldás tréning témakörei

Délelőtt
09.00. - 10.30.Bevezetés, ismerkedés egymással és a hozott problémákkal, mini stressz tudomány (mi a stressz, fajtái, tünetei, hatásmechanizmusa)Stressz teszt. Ütközési helyzetek, érzelmi töltöttség kezelése.
10.30. - 10.40.Kávészünet
10.40. - 12.15.Személyes stresszorok. Nemet mondani a megterhelő kérésekre és az ártó viselkedési szokásokra. Idő menedzsment. Időtorta. Feladatlista. Fontossági sorrend.
12.15. - 12.25.Kávészünet
12.25. - 13.00.A stressz egyik ellenszere a relaxáció. Relaxációs technikák tanulása.
Délután
13.30. - 14.15.Szokjunk le a halogatásról! Amit elkezdünk, ne hagyjuk félbe! A düh, harag építő jellegű kifejezése, átalakítása cselekvési energiává.
14.15. - 14.25.Kávészünet
14.25. - 15.50.Pozitív gondolkodás, pozitív hozzáállás NLP alapgyakorlatokkal. Stresszorok kikapcsolása. Video visszajelentés.
15.50. - 16.00.Kávészünet
16.00. - 18.00.Változások gyakorlása. Akcióterv. Tréning értékelés.

Jelentkezés Stressz menedzsment tréningre

Stressz menedzsment tréningMa már több ezren élnek kiegyensúlyozott életet, akik korábban a legkülönfélébb élethelyzetekben idegeskedtek, stresszelték magukat. Jelentkezzen Stressz menedzsment tréningre!

A tréning célja, hogy elsajátítsa azokat a technikákat és módszereket amelyek segítenek stressz nélkül élni.

Stressz menedzsment tréning
Jelentkezzen Stressz menedzsment tréningre!

További információ:

Csehák Hajnalka pszichológus tréner (06-20-353-7262)

info@mentalkomm.hu »

Hogyan éljek stressz mentesen? - Stressz menedzsment tréning - Mentalkomm Kft.

Tudástár

Asszertivitás és asszertív magatartás (önérvényesítés) » Asszertivitás (önérvényesítés) gyakorlata »
Asszertív viselkedés és kommunikáció »
A stressz - Hogyan éljünk stressz nélkül? » Stressz számokban »
Mi is az a mediáció (közvetítés)? »

Mentalkomm Kft.

Mentalkomm Kft.